A jól elmesélt történeteket sokadszorra is lélegzet-visszafojtva hallgatjuk. A csapnivalóan mesélt történeteket már elsőre is unjuk.
Zeffirelli Rómeó és Júliáját az ádándi általános iskola zsúfolt, aprócska könyvtárában, egy fekete-fehér tévén láttam először. Hiába néztem meg azóta jó párszor, és tudom, mi lesz a vége, mindig úgy szurkolok a futár srácnak, hogy a hírrel időben érjen oda Rómeóhoz, mint amikor a magyar válogatott olimpiai döntőt játszik.
Nem csak a történet cselekményén múlik a hatás. Legalább annyit számít (vagy többet), hogy hogyan meséljük el.
Ebben a 3 részes sorozatban mesteri mesélők eszköztárába kukkanthatsz be.
Életem első előadástechnika tréningjére készültem. Izgalmas, hatásos gyakorlatokat kerestem. Ekkor dobott a YouTube egy Lisa Nichols videót. Lenyűgözött a stílusa, profizmusa: miközben meséli a történetet, kiszól és tanít… Karizmatikus. Bámulatos. Hiába láttam azóta ezt a videót is jó párszor, még így is lélegzet-visszafojtva hallgatom, elérzékenyülök. Pedig azóta már élőben is hallottam ugyanezeket a történeteket.
Lisa Nichols A titok című film kapcsán lett ismert. Szerepelt a legmenőbb amerikai műsorokban, világszerte keresett előadó és tréner, több könyve jelent meg. 2017-ben Magyarországon is járt. Ekkor vettem részt egynapos tréningjén, ahol személyesen is megtapasztalhattam azt a varázslatot, amit és ahogy Lisa a szavaival és jelenlétével teremt.
Lisa szerint 4 féle előadó létezik:
- Informatív előadó: információt ad át, nem érdekli, hogy inspirálódsz-e, változik-e az életed a tőle kapott tudástól. A tanárok többsége ilyen. És lássuk be, sajnos a konferenciák előadóinak nagy része is ebbe a kategóriába tartozik.
- Motivációs előadó: külső motivációt ad. Szavaival beindít, lángra lobbant. De ha nincs, ami táplálja a tüzet belülről, akkor a hatása előbb-utóbb lecseng.
- Inspirációs előadó: szavai a lelkedig hatolnak. Felkavar. Őt hallgatva magad is jobbá akarsz válni. Elindít, inspirál.
- Transzformatív előadó: kimondatja veled azokat a dolgokat, amikről nem akarsz beszélni, vagy eddig nem tudtál. Megcsináltatja veled azt, amit addig nem akartál, vagy nem mertél megtenni. Segítségével azzá válsz, aki mindig is tudtad, hogy vagy. Bemegy veled a mélybe, átkísér a változás nehéz pillanatain.
Az első három kategória “gyorsabb” műfaj: taníthatsz, motiválhatsz és inspirálhatsz rövid idő alatt. De a transzformáció, az átalakulás lassabb folyamat. A változást nem tudod egy gombnyomással a netről letölteni…
Ugyanez igaz a történetmesélésre is. Ha jobb történetmesélővé akarsz válni, akkor annak csak az első lépése az, hogy megismered az eszköztárat.
Saját stílusodat gyakorlati úton való tanulás által tudod tökélyre fejleszteni.
Lisa Nichols 3 fő tanítása a történetmesélésről
1. Rétegesen öltöztesd fel! Színezd ki!
A történet cselekménye csak a kiindulópont. Azzal tudod a hallgatóidat igazán beszippantani, ha felöltözteted a vázat. Hogyan?
Játssz a hangoddal!
Tempóváltás, ritmus: lassabban mondd a szomorúbb, lehangolóbb részeket, pörgesd fel a tempót az izgatott állapot ecsetelésénél!
Fontos a változatosság! Ha végigpörgeted az egészet, mert az olyan energikusan hat, lelombozlak: ellenkező hatást érsz el vele. Az iszonyatos pörgéstől, tempótól nem lesz izgalmasabb a történet. De legalább fárasztó és követhetetlen.
Ahogy a történet cselekményében, a karakterekben megjelennek az ellentétpárok, ugyanúgy jelenítsd meg a kontrasztot az előadásmódban is!
Hangerő, hanglejtés is fontos tényezők. A jó hírem az, hogy történetmesélésnél, különösen a párbeszédes jeleneteknél, automatikusan változtatunk a hangunkon. Ezért is érdemes történetekkel tarkítani a mondanivalódat.
Már csak arra kell figyelned, hogy ne függő beszédben add elő a beszélgetéseket… De ez egy másik cikk témája. :)
A csend is rendkívül fontos. Hallgatóidnak ezzel adsz egy kis időt, hogy megemésszék a hallottakat. Kezdő előadók félnek a csendtől - de csak addig, amíg rá nem kapnak az ízére. Erről bővebben olvashatsz itt.
2. Ne (csak) elmondd, hanem mutasd meg!
Félreértés ne essék: ez nem azt jelenti, hogy activity-t kell játszanod a színpadon. Vérmérséklettől függően a mozdulataid, gesztusaid persze lehetnek akár egészen élénkek, nagyok - de mindig maradj összhangban a saját stílusoddal és a történettel! Elég lehet egy mindent elmondó tekintet, grimasz, mosoly.
Semmi olyat ne erőltess magadra, ami nem te vagy!
Nem csak a mozdulataiddal tudod megmutatni a történetet. Képeket festeni a szavaiddal is tudsz.
Segíts a hallgatóidnak látni azt, amit akkor láttál, hallani, amit ott hallottál - akár kívül, akár belül.
“Általános iskola zsúfolt, aprócska könyvtárában, egy fekete-fehér tévén” “Zeffirelli Rómeó és Júliája”... ha láttad a filmet, láttad lelki szemeid előtt Júliát, Rómeót? Vagy ha nem is láttad ezt a verziót, milyen képek idéződtek fel benned? Ha láttad Zeffirelli filmjét: a zene is beugrott? ;)
(...vagy a Delhusa Gjon verzió? :))) mint holdsugáááááár az éééjen ááááát)
3. Fent és lent: ügyelj az arányokra!
A történet szíve a konfliktus / probléma / bonyodalom / hiány. Nem attól történet a történet, hogy kronológiai sorrendben elmesélsz valamit. Szívás nélkül nincs sztori.
Ez persze a kellemetlen érzések megmutatásával jár. Ne félj tőle!
Ne félj attól, hogy a hallgatóidat magaddal vidd a fájdalmas mélységekbe! De arra ügyelj, hogy utána hozd ki őket az érzelmi gödörből!
Minél nagyobb a szívás, annál nagyobb a katarzis.
A fent és lent aránya nem biztos, hogy pusztán idő kérdése. Ha 2 percet töltünk a nehéz érzelmekben, akkor nem biztos, hogy 2 percet kell töltenünk az ebből való kimászással / fönt.
Előfordulhat, hogy annyira mély a gödör, hogy a hallgatóságnak tovább tart kijönnie. A te felelősséged az, hogy a felkavarás után meg is nyugtasd a hallgatóid lelkét.
Felhívom szíves figyelmed arra, hogy ha megírod a beszédedet, akkor is teszteld le ÉLŐszóban!
Az írott szöveg és az élőszó nagyon máshogy viselkedik.
Ha mindenáron meg akarod írni előre, mert az biztonságot ad, akkor is hagyd, hogy a gyakorlás során a leírt szöveg újjászülessen a szádban.
2019. február 23-án a III. Láthatatlan Konferencián beszéltem. Luna, a főszervező olvasta a terepfutásról és a nyilvános beszédről szóló írásomat. Megtetszett neki, s kérte, hogy ez legyen a téma. "Oké, nem gond, az már legalább úgyis kész van." - gondoltam naivan...
"A közel egy éves terepmaratonos edzés-sorozatról már sokat meséltem, írtam is róla, gondoltam nem lesz nagy kaland a készülés." - gondoltam naivan...
De amikor elkezdtem az előadást összerakni, magam is rácsodálkoztam, hogy az eredeti blogbejegyzéshez képest mennyire más lett még a fő üzenetem is. 8-)
Ellenben a kezdeti ragaszkodás az eredeti szöveghez más jellegű kihívást okozott, mint amikor nulláról alkotok valamit, eleve élőszavas megnyilvánuláshoz.
Az élőszó máshogy viselkedik, mint a leírt szöveg.
Ne prózamondó vagy szavalóversenyre készülj, amikor történetmesélésre adod a fejed!
Engedd bele magad, és a színpadon is hasonló stílusban beszélj, ahogy egy baráti beszélgetésben szoktál! Maradj önmagad, attól leszel őszinte, hiteles!
Ahogy bármi mást, a történetmesélésben való fejlődést is lépésről-lépésre érdemes megtenni.
A fentiek közül melyik az a gondolat, amit legközelebb már tudatosan használsz?
A követező részben arról olvashatsz, milyen fogásokkal tudod egyedivé, magávalragadóvá, emlékezetessé tenni a történeteidet.
***
Folyamatosan bővülő online tudásanyagért kattints ide!
KÖZELEG AZ ELŐADÁSOD, PARÁZOL?
Tréningre nincs időd, azonnal kéne valami?Az Előadói elsősegély e-book segíteni fog: három olyan kapaszkodót találsz benne, amelyeket bevetve magabiztosabban fogsz kiállni beszélni.
Azt a kevés időt is használhatod hatékonyan a készülésre, ha tudod, mik a legfontosabb pontok.
Az Előadói elsősegélyben egy 3x5 perces készülési stratégiát ismersz meg.
Miért töltenéd parázással az időt, ha közben készülhetsz is...?
De hogyan, ha szorít az idő?
Ebben segít az Előadói elsősegély INGYENES e-book. Kattints ide, töltsd le ingyen, alkalmazd a tudást, és zsebeld be az elismerő pillantásokat!
